2016/09/12

Vasárnapi chill + hétfői derengés

Elég tömören össze tudom foglalni a vasárnapom: reggel elmentünk a magyarokkal közösen kaját vadászni. Eddigi ismereteim szerint két bolt (értsd supermarket) van a környéken; a Coop és az EuroSpin. Először, még csütörtökön az EuroSpinbe tévedtünk be. Akkor úgy tűnt, hogy viszonylag drága, de azért időnként nem olyan vészes. Azóta voltunk a Coopban is, ami egy nagyobb áruház, ahol mindent, de tényleg mindent lehet kapni - kivéve persze zsírt, mert azt sehol sem lehet :( - és ennek megfelelően iszonyatosan drága is. Tegnap ismét az EuroSpineztünk és bátran, csillogó szemekkel megállapíthatom, hogy a Coophoz képest sokkal olcsóbb. Szóval ebből pörgés lesz, nincs mese. Az általános benyomásom egyébként az, hogy a husik és a sajtok a megfizethetetlenséggel határosak mindenhol, míg a köretek (rizs, tészta, krumpi) viszonylag olcsók - leszámítva a kenyeret, mert az itt úgy tűnik, hogy luxuscikknek számít. Szóval a korábbi kijelentésem szeretném módosítani: nem kenyeren és vizen, hanem tésztán és vizen fogok élni, csókolom.

Egyébként vettem az olcsóbb husok közül egyet, hozzá fűszerpapírt, meg Vegetát, ami eddig nagyon hiányzott a rizsemből. Ezekből az összetevőkből alkottam meg a Pindúr Pandúrokat következő remekművet: 


Bocsánat, de könnyen lehet, hogy elindultam a lejtőn, aminek a végén az vár, hogy gasztrobbloggerré lényegüljek át.

A remekmű elfogyasztása után Rékával elmentünk bringázni/futni a környékre. Ez úgy nézett ki, hogy felváltva az egyikünk futott és a másikunk szórakoztatta őt bicikliháton. Megjegyzem, hogy életemben először ültem országúti drótszamáron, de nagyon tetszett. Meg a környék is. Nagyon zöld!

Futottam még egy kör adminisztációt is a recepción a szobaátvétellel kapcsolatban, aztán kitört a nyugi: szépen lassan átszállingóztak a szobámba a többiek. Feltűnt a színen még az a srác is, akivel együtt vonatoztam, és eddig nagyon hiányoltuk mindenhonnan.

Megvan az a Kubrick-film, hogy Shining? Na, a következőt kb. úgy képzeljétek el lécci, mint abban a filmben, jumpscarenek:


HÉTFŐ

9-kor Ati ébresztett, hogy itt felejtették a konyhakulcsukat tegnap, és éhesek. Aztán 10-kor Díma is ébresztett, hogy 9 óta áll sorban bicikliért az irodánál, az övé az 50-es sorszám és most tartanak a 20-asnál, viszont be kell mennie az egyetemre, vegyem át a stafétát. 11 körül le is mentem, sorra is kerültem, és el is szomorodtam: kiderült ugyanis, hogy bár éppen kint áll az iroda előtt 3 bicikli, nem kaphatom meg az egyiket, mert azokat valami felsőbbrendűeknek tartogatják, próbálkozzak szerdán, de inkább csütörtökön. Finoman érdeklődtem, hogy nem lehetnék-e én is ilyen felsőbbrendű véletlenül? Nem lehettem. Kiderült viszont az is, hogy a másik álmom sem válik valóra; holnap meg fog érkezni a szobatársam. A neve egyelőre hétpecsétes titok. Meg nyilván az is, hogy jó fej lesz-e. Dehát miket is beszélek, persze, hogy jó fej lesz!

A mai nap hátralévő részében előre jelzem, hogy el fogunk látogatni egy közeli tóhoz, de ne csüggedjetek, fogok tudósítani róla. Addig is:

Balu out.

No comments:

Post a Comment